Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres

Az örökös vándorút véget soha nem ér

S ha nincsen gyökerünk - elvisz a szél

Mindenkinek vannak különös vágyai

De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki

Lehet belőle száz is, az az egy többet ér

S elfelejtenéd - elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember

Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan

Az igazságot átérzi lelkünk

De te is tudod, kimondhatatlan

A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk

a csillagévek óráin egy perc az életünk

Az ember önmagában semmit sem ér

Ha nincsen barátunk - elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember

Ami lényeges, az a szemnek láthatatlan

Az igazságot átérzi lelkünk

De te is tudod, kimondhatatlan

Minden sivatag egy kutat rejt valahol

S ha lelked mélyén rátalálsz, már nem csodálkozol

Az ember ezen a Földön csak egyszer él

s ha nincsen barátod - elvisz a szél